Aminek látszik
Figyelemre méltó teljesítmény.
Az eltévedéshez általában kell egy erdő, egy ismeretlen város vagy egy út táblák nélkül.
Itt elég hozzá egy pohár víz.
Néhány centiméter átmérő. Kijárat gyakorlatilag minden irányban.
És valahogy mégis sikerült eltévednünk benne.
Ami valójában
Az a tehetség, amellyel egy apró nehézségből a valóságosnál sokkal nagyobb problémát csinálunk.
Nem azért, mert nincs megoldás. Sőt, a megoldás gyakran ott van az orrunk előtt.
De előbb végig kell gondolni minden alternatívát, elképzelni, mi romolhat el, kikérni valaki véleményét, meggondolni magunkat, visszatérni az első ötlethez, és lehetőleg bevonni valakit, aki addig még arról sem tudott, hogy egyáltalán létezik probléma.
Ekkorra a pohárból óceán lett.
A jelenet
— Lefoglaltad az éttermet? — Nem, mert előbb tudnunk kell, mikor érkeznek. — Nyolckor. — Igen, de lehet, hogy késnek. — Akkor foglalj fél kilencre. — Jó, de mi van, ha pontosak? — Foglalj nyolcra. — De aztán parkolnunk is kell. — Van parkoló előtte. — Igen, de lehet, hogy tele lesz.
Szünet.
— Figyelj, tudod mit? Együnk otthon.
A megfejtés kulcsa
Nem a pohár a probléma. Hanem mindaz, amit sikerül beletennünk.
A perdersi in un bicchier d’acqua kifejezést akkor használják, amikor valaki egy egyszerű dolog előtt megreked, és addig szaporítja a kételyeket, lépéseket és bonyodalmakat, amíg szem elől téveszti a legkézenfekvőbb megoldást.
Ironikus kifejezés, gyakran szeretetteljes, néha kissé elkeseredett.
Mert kívülről tökéletesen látszik a kijárat.
Belülről, úgy látszik, valamivel kevésbé.
