Aminek látszik
Elegáns kötőszó, amely különösen jól érzi magát tárgyalókban.
Ami valójában
Nem. A piuttosto che nem azt jelenti, hogy „vagy”, hanem azt, hogy „inkább… mint”: preferenciát fejez ki.
Aztán az oppure túl egyszerűnek tűnt, és megszületett a diszjunktív piuttosto che: zakóba bújt kétértelműség.
A jelenet
Megérkezik a külső tanácsadó. Kedden talán még azt sem tudta, mit gyárt a cég. Ma VISITOR belépője, MacBookja és annak az embernek az önbizalma van, aki naponta annyit számláz, mint a heti fizetésed.
Új dia: három kör, két nyíl, egy angol buzzword. „Dolgozhatunk a pricingen piuttosto che a folyamatokon piuttosto che a customer experience-en.”
Senki sem tudja, három alternatívát hallott-e. Az igazgató bólogat. Te megkérdezed: „Akkor melyik?” A tanácsadó mosolyog: „Nem a választás a lényeg. Integráltan kell gondolkodnunk.”
17:30-kor senki sem tudja, mit kell hétfőn csinálni, de már van róla egy 46 oldalas PDF. Tizenkétezer euró plusz áfa.
Értelmezés
Persze valaki majd azt mondja, hogy a nyelv változik. Igaz. De ez néha a nyelvtan építési amnesztiája: előbb felhúzod az engedély nélküli verandát, aztán vársz, míg örökségnek nevezheted.
A baj nem csak az, hogy idegesítő. Információt tesz tönkre. Hétfő vagy kedd? Vagy hétfő kedd helyett?
Ha a jelentést a hanghordozásból, a naptárból és a Merkúr állásából kell rekonstruálnom, nem gazdagítottad a nyelvet. Csak rosszul kommunikáltál.
Az oppure már ott volt. Ingyen. Évszázadok óta működött.
A nyelv változik. A tej is változik, ha elég sokáig hagyod a hűtőn kívül. Attól még nem iszod meg.
